Ifjúságpolitika

Ifjúságpolitika

Eszperantónk az angol

Terminológiák, fordítások, helyzetek. Ghent / Gent-ből

2010. július 08. - wootsch

Beszélgetések és újra beszélgetések. Az egyik azzal kezdődik, ahol az előző workshop előadója befejezte. A másik ott végződik, ahol valaki megjegyzi, hogy feldühítette az előadás, mert „lapos és semmitmondó” vagy „túl sokat markoló” volt, de mielőtt megkérdezhetném, hogy mi is volt az ok, máris valaki más lép mellénk, a beszélgetés más irányba tér. Mint a mosdó szecessziós (Jugendstil) csempéin az indák, úgy kígyóznak ezek a beszélgetés, átfonódva, összekapaszkodva, szétválva. Ezeknek a beszélgetéseknek a nyelve az angol. A szakmai beszélgetések első számú nyelvi közvetítője. Ezért a terminológia is angol gyökerű, mindjárt jelesül az ifjúsági munka (youth work) is (amelynek első említése egy Európai Uniós dokumentumban 2009-ben történt meg (!).

Említettem, hogy ezt az eseményt 2 és fél éven át készítették elő. Nagyon megfontoltan, lépéseket, folyamatokat, következményeket gondosan mérlegelve medret ástak annak a sokféle áramlatnak, kezdeményezésnek, folyamatnak, amelyek a korábbi években is arra igyekeztek válaszolni, ami mindig a fő kérdés itt, hogy hogyan is lehet a(z európai) politikai döntéshozatalban „mainstream”-é tenni az ifjúsági kérdéseket és, hogy ezáltal hogyan lehet tágítani a társadalmi-politikai elfogadás kereteit, hogy abban ez a szakma jobb feltételekhez jusson. Ehhez a mederhez erős alapokat rak le ez a történeti nézőpont, mert az ifjúságról szóló beszélgetések vagy (szociál)pszichológiai vagy szociológiai alapokon nyugodtak, amely megközelítésekből csak részben következtek a megoldások. A neveléstudományi vagy lélektani iskolának köszönhetjük egészen bizonyosan azt, hogy az ifjúság fogalmán belül is differenciálódás következett be, amely hatást gyakorolt az ifjúsági munka módszertanának és munkaformáinak a változására. A posztadoleszcensz, a munka a kamaszokkal, a kamaszkori agresszió megelőzésével és kezelésével foglalkozó kollégák egyfajta szakosodásával járt együtt. A szociológiai nézőpont felerősítette a marginalizálódott, kirekesztett, szegény fiatalokkal kapcsolatos munkát és egyébként is domináns áramlata volt a kezdetektől fogva annak a közel 120 éves történetnek, amelyet úgy vizsgálunk, mint az ifjúsági munka történetét. Egyesek szerint az ifjúsági munka egyenesen itt ér véget, 18 éves kor után már nem is szívesen beszélnének ifjúsági munkáról, inkább ’community work’-öt mondanának (elég messze járnánk a szó tartalmának az értelmezésekor, ha „közösségi munkának” fordítanánk! De akkor, hogyan is?)

Tegyük hozzá gyorsan, hogy van tétje a fejtegetésnek. Gondoljunk most csak arra, hogy 5 hónap és két és fél hét múlva Magyarország adja az Európai Unió elnökségét. Ez például praktikusan azt jelenti, hogy a magyar ifjúsági ügyekért felelős miniszter az Ifjúsági Ügyekért Felelős Miniszterek Európa Tanácsának soros elnöki tisztét tölti be és munkatársai felelősek az ifjúsági ügyekkel kapcsolatos szakértői találkozók előkészítéséért és lebonyolításáért, az azokon készült szövegekért, javaslatok, döntések megfogalmazásáért. De ami még fontosabb, az egyetértést segítő értelmezési keretek megalkotásáért is. A magyar elnökség ifjúsági ügyekben az ifjúsági részvétel témakörével foglalkozik majd. Ehhez rendel eseményeket. Ezeket elő kell készíteni, ehhez pedig meg kell határozni a tartalmakat és a munkaformákat. Participation, Youth Participation – ifjúsági részvétel tehát!

Na már most, ha a részvétellel összefüggő kulcsfogalmak (és kulcskompetenciák) hosszú sorára tekintünk, máris lehet gondolkodni azon, hogy a ’citizen’ az vajon Állampolgár vagy a ’közösség tagja’, hogy ’empowerment’ az vajon megerősítést jelent-e, vagy „felbátorítást”, illetve „felhatalmazást”. Bevonódás vagy behívás? Közös cselekvés vagy szociális akció? Ráadásul ezeknek a terminológiáknak a tükrében kell majd arra is vállalkozni, hogy bemutassuk azt is, hogy mivel hogyan is bíbelődünk otthon, hogy hol tartunk. Ez pedig nem egyszerű feladat. Ha magunk nem értjük jól ezeket a terminológiákat, akkor könnyen megtörténhet az, hogy olyan projekteket vonultatunk fel, amelyek nem a tényleges részvételre épülnek és az égadta világon semmi közük sincsen a fiatalok bevonódásához …

Folytatás következik! Íme a konferencia agytrösztjének a vezetője, Jan Vanhee.

A konferencia honlapja egyébként: http://www.youth-eutrio.be 

A bejegyzés trackback címe:

https://ifjusagpolitika.blog.hu/api/trackback/id/tr62138546

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Kittara 2010.07.12. 11:38:44

Péter, teljes mértékben osztom a terminológia használatával kapcsolatos dilemmáidat, és nem pusztán az angol-magyar fordításból (átültetésből) eredően, érzésem szerint a magyar ifjúsági munkán belül sem definiálódtak, kristályosodtak ki a jelentések, vagy csak nem tudatos a nyelvhasználat (vagy nem szisztematikus a gyűjtés, közvetítés). Lehet, hogy nem túl szerencsés, hogy a folyamatot beelőzve európai színtéren kell majd szerepelnünk (ha már...), de mindenképpen hosszútávú hatása lesz a szakma szempontjából, hogy mit hogyan azonosítunk. Vajon mit tudunk majd ifjúsági részvétel "cimke" alatt bemutatni? Mikor kerül sor vajon (és ki által) a tudásanyagok összegyűjtésére? Egyáltalán, mit tudunk a magyar fiatalok bevonódásáról (akár a döntéshozatalba, akár a lokális közösségek életébe)? És vajon lesz-e lehetőségünk részt venni az események tervezésében tapasztalataink, javaslataink átadásával?
Hazatérve az a gondolat motoszkál bennem, hogy nem egy más világot láttunk, hanem egy más valóságot... Mint a sci-fi filmekben, amikor a szereplők átlépnek egy másik dimenzióba, párhuzamos valóságba - amelyek természetükből fakadóan nem létezhetnek egy helyen, de talán a tudást át tudjuk menteni, ha összefogunk :).
süti beállítások módosítása